Isaszeg Város önkormányzatának Képviselő-testülete a 153/2020.(IX.17.) Kt. határozatában az önkormányzati tulajdonban lévő 4015/5, 4015/6, 4015/7, 4015/8, 4015/9, 4015/10 hrsz-ú ingatlanok pályázat útján történő értékesítésről döntött. A sikeres pályázat és ingatlanértékesítés érdekében a területre vonatkozó szabályozási terv módosítása válik szükségessé. A módosított településrendezési eszközök a mellékletben elérhetőek, melyre várjuk véleményeik, javaslataik megtételét 2021. március 22-ig. Melléklet: http://isainformatika.ultranet.hu/velemeny/wp-content/uploads/2021/03/Isaszeg-rt-mod-elozetes-210312.pdf
Tervezői válaszok: http://isainformatika.ultranet.hu/velemeny/wp-content/uploads/2021/04/tervezői_válaszok.pdf
Tisztelt Képviselő-testület!
Isaszeg város településrendezési eszközei tervezett 1. számú módosításával kapcsolatban – dányi út melletti fejlesztési terület – szeretnénk véleményünket megtenni.
Tervdokumentáció 5. oldal 1.5.
„Isaszeg Város képviselő testülete a (76/2021. III. 11.) KT. sz határozatában nyilvánította ki a tervezési területen belüli Iskola fejlesztésének kiemelt céllá nyilvánítását, melyből következik a településrendezési eszközök módosulása.”
– Jelen dokumentáció nem iskolafejlesztéssel foglalkozik, ez a szövegrész valószínűleg egy korábban a tervezőiroda által készített másik dokumentumból maradt itt.
– A dokumentumot megalapozó határozatot a csatolmány felirata szerint nem a képviselő-testület (KT), hanem a polgármester hozta.
Tervdokumentáció 8. oldal 1.5.2.
„A módosítás tárgykörében nincs releváns szerződés.”
– Az Isaszegi Friss FB oldalon Koczogh Zoltán képviselő úr erről másképpen nyilatkozott.
Szeretnénk remélni, hogy a tervdokumentáció többi része elmélyültebb és alaposabb munkával született, bár a dokumentumban megjelölt rövid tervezési időt tekintve efelől nem vagyunk teljesen meggyőződve.
Kérdéseink:
Készült-e arra vonatkozó hatástanulmány, hogy a tervezett beépítésnek megfelelő lakosságszám növekedés milyen hatással lesz a belterületi közutak forgalmára?
Tervezik-e a beépítésre szánt területeket bevonni a helyi és helyközi tömegközlekedésbe újabb buszmegállóhelyek kijelölésével? Esetleg van-e más elképzelés, terv (pl. kerékpárút kialakítása) az alternatív közlekedésre?
Milyen módon tervezik a betelepülő családok gyermekeinek óvodai ellátását a jelenleg is túlzsúfolt óvodai csoportokban?
Javasoljuk, hogy ebben a nagy horderejű kérdésben, ami Isaszeg jövőjére jelentős befolyással bír, az Önkormányzat maga kezdeményezzen széles körű társadalmi egyeztetést és a lakosság véleményének figyelembe vételével határozza meg a település jövőképét, majd ennek részletes megtervezésére kérjen fel olyan tervezőket, akik a fenntarthatóságot és az ökológiai lábnyom csökkentését is szem előtt tartják.
Tisztelettel:
Eto-Papp Beáta és Eto Ryosuke
Isaszeg, 2021. március 21.
Tisztelt Képviselő-testület!
Egy online felületen létrehozott véleményoldalon közzétettem az alábbi konkrét javaslatokat, de sajnos nagyon rövid idő állt rendelkezésre az aláírására (2021. 03. 19-én este nyitottam meg a felületet). A javaslatokat az első 24 órában 50-en írták alá, az itt megfogalmazottakat közös véleményünkként nyújtom be.
Memorandum
Az Isaszeg Város vélemény oldalán „Partnerségi egyeztetés ingatlanok pályázat útján történő értékesítésről” című, 2021. 03. 12-én közzétett módosított településrendezési eszközökkel kapcsolatban, az I. sz. fejlesztési területre – Dányi út melletti terület – a társadalmi egyeztetés keretében az alábbi javaslatokat fogalmazzuk meg:
Isaszeg Települési Arculati Kézikönyvében – jól felismerve ennek a szabályozásra szánt domboldalnak a jelentőségét – a főút menti rész „főutak településképi szempontból látványérintett, fejlődő arculatú kertvárosias területeiként” szerepel. Vagyis nem mindegy, hogy milyen típusú beépítés valósul meg ezen a területen. A teljes terület jól látható a főútról, a városba beérkezők számára meghatározó látványt fog nyújtani, ami a településről alkotott véleményükben meghatározó lesz. Nem szerencsés, ha itt egy teljesen monoton látvány jelenik meg.
1. Javasoljuk, hogy az egységes típusházak – „egyen házak” – építése helyett egyedi megjelenésű, de egymáshoz harmonikusan illeszkedő házak épüljenek.
Isaszeg településképi rendelete (TKR, 2017) lehetőséget adna arra, hogy erre a konkrét területre meghatározzák azokat az építészeti előírásokat (anyaghasználat, tető hajlásszögre, tömegarányra, homlokzat, kerítés kialakítása, …), amelyek nyomán valóban „szép” házak épülhetnének itt. Sajnos a jelenlegi TKR nem tartalmaz ilyen előírásokat.
2. Javasoljuk, hogy a rendezési tervvel párhuzamosan módosítsák a szabályozással érintett terület vonatkozásában a TKR-t, pontosan meghatározva az itt épülő házak megjelenését, figyelembe véve a településképi szempontot és főképp a város jelenlegi arculatát.
3. Javasoljuk, hogy vegyék figyelembe, hogy a település jelenlegi lakóterületén nem jellemző az ikerházas beépítési mód, a hagyományos isaszegi településszerkezettől ez idegen. Ne épülhessenek ezen a területen ikerházak.
A jelenlegi szabályozás szerint a terület egy része kertvárosias lakóterület (Lke-1), ahol 5000m2-es telkeken csak 20% a beépíthető. A mostani tervek szerint kialakításra kerülő Lke-3 övezetben a telekméret 800m2-re csökkenne, miközben a beépíthetőség 30%-ra emelkedne. Ugyancsak ez az övezeti besorolás váltaná fel a tervek szerint a településhez közelebb eső, jelenleg Lf-7 és Lf-8-as övezetek egy részét, ahol a mostani szabályozásban 1000 m2-es telkek szerepelnek. Ha a jelenleg beépített területhez közel 1000 m2-es telkeket szabályoznak, akkor nem ésszerű, hogy attól távolabb kisebb telekméretet, ezáltal sűrűbb beépítést terveznek.
A településtől távolabb nem indokolt az intenzitás növelése, tájszerkezeti, városszerkezeti szempontból kedvezőbb a jelenlegi szabályozás, ahol az intenzívebb központi beépítésektől távolodva egyre lazább, természetközelibb elrendezés lehetséges. Ez akár az egyes telkek méretének növelésével, akár a rendszertelenebb, zöldfelületekkel tagolt elrendezéssel lehetséges.
4. Az Lke (kertvárosias lakóterület) övezetben ne csökkentsék a telkek méretét és ne emeljék a beépíthető terület arányát. A falutól távolodva egyre lazább beépítési módok kövessék egymást, egyre nagyobb telekméretekkel, több zöldfelülettel.
Fontos szempontnak tarjuk, hogy a beépítések csak a tényleges igényeknek megfelelően valósulhassanak meg, hogy a jelenlegi beépítetlen részek minél tovább megőrizhessék a mezőgazdasági funkciót.
5. Az igényeknek megfelelően ütemezzék a beépítéseket. A településtől távolabbi rész szabályozásán ne változtassanak az első ütemben.
Végül fontosnak tartunk kiemelni egy mondatot a település arculati kézikönyvéből erre a területre vonatkozóan, mely nyomatékosan irányadó lehet minden területhasználattal járó változtatáshoz:
„A főváros közelsége miatt a terület jelentős rejtett turisztikai potenciállal bír, melynek kiaknázása a természeti értékek tiszteletben tartásával a város rejtett tartaléka lehet.”
Javasoljuk, hogy minden olyan változtatásnál, amely a város arculatára jelentős hatást gyakorol, vegyék figyelembe ezt a kiaknázatlan potenciált.
2021. március 19.
A javaslatokat megfogalmazta: Eto-Papp Beáta, isaszegi lakos
Aláírásukkal támogatják:
https://www.peticiok.com/signatures/javaslatok_isaszeg_varos_danyi_uti_beepitesi_teruletenek_szabalyozasara_a_tarsadalmi_egyeztetes_kereteben/?u=7038922
Tisztelt városvezetés!
Sajnos csak ezen a héten szerdán találkoztam először azzal a dokumentummal,
amely a település jövőbeni bővítéséről készült. A reagálásra való rövid határidő miatt így nem volt lehetőségem az általam írt véleményezésben foglalkozni olyan kérdéskörökkel, mint a megnövekvő gépjárműforgalom, alternatív közlekedési fejlesztések ennek csökkentésére, óvodai és iskolai férőhely igények száma, a település többi részhez az integráció, és még egyéb kérdéskörök.
A napokban kikértem két neves építésziroda szakvéleményét is az általam írt javaslatokhoz. Az egyik csapat sajnos koronavírus fertőzéssel küzd és nem tudott máig reagálni, a másik tervezőiroda nem tudott ilyen rövid határidővel olyan írásos szakvéleményt írni, amiben nagy részletességgel kitérnek minden egyes részletre. Telefonon azonban elmondta az egyébként díjnyertes, nemzetközi és hazai referenciákkal rendelkező, urbanisztikával-várostervezéssel is foglalkozó építész, hogy a koncepcióm szakmailag korrekt , emellett nagyon jó meglátásokat mutat be példákkal amiket érdemes fontolóra venni, kihangsúlyozta hogy ha szeretnénk értelmiségi réteggel bővíteni a település lakosságát, akkor azt elsősorban olyan fejlesztésekkel lehet bevonzani amiben van fantázia. A tervekben szereplő lakópark inkább a kispolgári és a munkásréteg igényeinek felelhet meg. Ez utóbbihoz én hozzáfűzném, hogy egy kétkezi munkából élő ember is szívesebben él egy élhetőbb környezetben, mint egy zsúfolt monoton övezetben.
Mivel a településnek nem áll birtokában korlátlanul bővítésre rendelkezésű terület, ezért a városvezetés erkölcsi és jogi felelőssége is,hogy ezzel megfelelően gazdálkodjon. Minden ilyen léptékű beruházás hosszú távú megmásíthatatlan döntés, aminek jelentős hatása lesz a település életére. Ha szeretnénk fejleszteni a települést, akkor gondoljunk a fejlődés szó jelentésére amelynek szinonimája a tanulás. A tanulás egy folyamat, aminek során felismerésekre jutunk, megértjük a dolgok miértjét, és így jobban tudunk megvalósítani valamit legközelebb.
Az áttekintett tervekben ugyanazt az utca szerkezetet látom visszaköszönni, ami évtizedek óta változatlanul épül, olyan problémákat generálva mint például a gyorshajtás, por és zajterhelés, kevés növényzet, parkok hiánya, nehezen megközelíthető játszóterek, a klímaváltozásra – hirtelen lezúduló csapadék okozta talajerózióra és még sorolhatnám. Az általam készített prezentációkban bemutatok két olyan kipróbált és bevált, sok évtized tapasztalatait ötvöző tervezési alternatívát, amely jól kezeli ezeket a problémaköröket, élhető és fenntartható települést hoz létre . Ezeket a megoldásokat lehet alkalmazni már meglévő utcák esetén is, lehetséges ezek kombinálása figyelembe véve a magyarországi építési hagyományokat is olyan kiegészítéssel, mint a település határa irányába lazuló településszerkezet.
A második prezentációban bemutatom, hogy ezeket a módszereket alkalmazva nem épülne kevesebb épület, nem állna be egy olyan helyzet hogy gazdaságtalan lenne ezek megépítése ebben a formában. Lehetséges lenne bevonni hazai és akár külföldi egyetemeket is bevonni egy ilyen fejlesztésbe, továbbá lehetséges olyan befektetőt találni aki érdekelt előremutató, társadalmilag is hasznos projektekbe beruházni ahol a haszonkulcs is magasabb az egysíkú területfejlesztéhez képest.Emellett mindezt olyan konstrukcióban megvalósítani, ahol a település jelentős hányadban tulajdonos marad, bérlakásokkal bővülhetne aminek folyamatos bevételeiből a település többi része is fejleszthető lenne.
Végezetül:
A szóban forgó terület a miénk isaszegi lakosoké, a gyermekeinké,
unokáinké és akik még nem születtek meg. A jövőnk záloga, ne éljük fel!
Isaszeg igenis lehet Pest megye egyik legélhetőbb települése, szerintem képesek vagyunk sokkal nagyszerűbb települést létrehozni mint akár Pécel, Nagytarcsa vagy Veresegyház, vagy akár Gödöllő. Lehetünk olyan település mint bármelyik másik akár nyugat-európában. Ez döntés kérdése, és természetesen sok munkával jár de nincs lehetetlen, és mindenképpen megéri. Ezer éves a település, tegyünk úgy hogy legyenek büszkék ránk az őseink!.
Köszönöm a figyelmüket,
Tisztelettel:
Varsányi Viktor
2021.03.21.
Isaszeg
utóirat: a két prezentációt elküldtem emailben a velemeny@isaszeg.hu címre, illetve feltöltöttem az “isaszegi friss” facebook csoportba is.
Tisztelt Képviselő-testület!
Bár lejárt a lakossági véleményezésre felkínált szabályozási terv módosításának véleményezési határideje, a fentieken túl észrevételem még van az ügyben.
A HÉSZ tervezetben az Lke-3-új kertvárosias lakóterület övezetben a beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány 40%-ban lett meghatározva, szemben az OTÉK-ben a kertvárosias övezetekre előírt 45%-os legkisebb zöldfelülettel. Kérem, hogy Isaszeg is igazodjon az országos építési követelményekhez.
Tisztelettel: Eto-Papp Beáta
TERVEZŐI VÁLASZOK-PARTNERSÉGI EGYEZTETÉS
ISASZEG VÁROS MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI
(Dányi út melletti 1. sz. fejlesztési terület, szenyvíztisztító melletti 2. sz. fejlesztési terület)
1. Eto-Papp Beáta és Eto Ryosuke kérdései, észrevételeire adott válasz:
Az 1.5. fejezet szövege valóban hibás, természetesen a veszély helyzet miatt polgármesteri döntésről van szó, ill. természetesen az iskolafejlesztésre vonatkozó szövegrész a tárgynak megfelelően javításra kerül.
A tervezési terület egyrészét érintően (az önkormányzati tulajdonú ingatlanok területe) rendelkezik az önkormányzat fejlesztési, ill. ingatlan hasznosítási szerződéssel, melyről az Önkormányzat adhat részletesebb tájékoztatást.
A Dányi úti fejlesztési terület beépítését a 2010. évtől hatályos településrendezési tervek is tartalmazzák, a jelenlegi tervváltozat csak a területfelhasználási és övezeti részletszabályokat módosítja. Ez azt jelenti hogy a hatályos tervdokumentumok is számolnak a területet érintő fejlesztések közúti forgalmat érintő hatásaival, melyek a 2010. évtől hatályos településfejlesztési terv kötelezően elkészítendő alátámasztó dokumentumait képezték.
A helyi tömegközlekedés tervezési terület érintő fejlesztésével a beépítések megvalósulási ütemének megfelelően kell az önkormányzatnak dönteni az utazási igények egyidelyű felmérésével. A tervezett utcahálózat alkalmas a helyi tömegközlekedés lebonyolítására. A Dányi út jelenlegi járdái a tervezési területek beépülése esetén természetesen az újonnan kialakult lakóterületekig meghosszabbításra kerülnek. A tervezési területen belüli közlekedési területk szabályozásánál és az útkeresztmetszetek kialakításánál mind a gyalogos, kerékpáros és gépjármű forgalom helyigényét figyelembe vettük.
Az önkormányzati intézményrendszer szükséges fejlesztése és kapacitás feltöltése is megalapozta a lakóterületek fejlesztési döntéseit az önkormányzat részéről.
A jelenleg is beépítésre szánt terület (Dányi úti fejlesztés) szabályozási paramétereinek változásához szükséges önkormányzati döntések a korábbi fejlesztési dokumentumokban meghatározott települési jövőkép megvalósulása érdekében jöttek létre.
A zöldfelületi arányra vontkozó észrevételét köszönjük, természtesen a végleges változatban a magasabbrendű jogszabály érvényesülése mellett, a 45%-os mutató szerepel és érvényesül!
2. online vélemény oldalon közzétett véleményekre adott válasz:
1. A tárgykörben véleményezésre bocsájtott módosuló településrendezési eszközök nem határoznak meg „egyen házak”-ra vonatkozó terveket és dokumentumokat. Az építési telkek kialakításának és a rájuk épülő épületek megvalósításának a keretszabályozását tartalmazzák, ahol az egyes ingatlanokat érintően az építettői szándék és ízlés, valamint a tervezői kreativitás, a településképi véleményezés folyamata fogja együttesen létrehozni a „harmonikusan illeszkedő házak” együttesét.
2. A jelenlegi TKR (településkép védelméről szóló rendelet) a település sokszínű arculatából adódóan ad lehetőséget és tág szabályozási keretet a településképi szempontok érvényesülésének. Megfontolgató és támogatható az a javaslat, hogy egy-egy újonnan beépülő terület egységesebb arculattal rendelkezzen. Az ehhez szükséges önkormányzati döntés megalapozása ugyancsak széleskörben vitára bocsájtott javaslat csomaggal lehetséges úgy, hogy a területen érintett ingatlan tulajdonosok érdekei sem sérüljenek.
3. A Dányi úti fejlesztési területen tervezett szabályozási változások nem írnak elő ikerházas beépítést, hanem a település más részein is már megengedett egy telken belük kétlakás építését teszik lehetővé. Megfontolható a központtól távolodó lazább beépítés elve, azonban hosszútávú fejlődésben gondolkodva a teljes tervezési terület beépülésével kell számolni, ill. a városiasodás hatását figyelembevéve a területek beépítési sűrűségének koncentrálódásával is.
4. Az Lke övezet telekalakítási és beépítési paramétereit az önkormányzat fejlesztési elképzelései alapján határoztuk meg, amennyiben ezek változnak úgy a tervezett szabályozás is változtatható. Az önkormányzati döntéssel együttesen kezelendő tervezési program ebben az esetben is településrendezési eszközök módosításának az alapja. A tervezett szabályozás és a tervezett beépítések is természetesen csak a tényleges igények felmerülésével valósulnak meg. Amíg nem jelenik meg a kérdéses területen felüli konkrét fejlesztési igény az egyes további területek hasznosítására, addig a területek mezőgazdasági művelése is megmarad.
5. A tervezett változás a terület (Lke övezet) fejlesztésének igényéből fakadt, ez azt jelenti, hogy az önkormányzati tuladonú területen előbb valósulhatnak meg ingatlanfejlesztő bevonásával a beépítések, mint a jelenleg is magán tulajdonú területen, ahol eddig sem valósult meg fejlesztés, habár a hatályos településrendezési eszközök lehetőséget biztosítottak hozzá több mint 10 éve !
A zárszóra reagálva fontos megjegyezni, hogy a tervezett szabályozási változások nem ellentétesek a turisztikai vonzerő kiaknázásának további lehetőségével, ugyanakkor tényszerűen igaz, hogy az igényes városképi fejlesztések erősítik a települést körülvevő természeti értékek érvényesülését.
3. Varsányi Viktor észrevételeire adott válasz:
Az észrevétel elsőrészében ismertetettekkel (pl.: „Mivel a településnek nem áll birtokában korlátlanul bővítésre rendelkezésű terület, ezért a városvezetés erkölcsi és jogi felelőssége is, hogy ezzel megfelelően gazdálkodjon”) egyetértve azt gondoljuk, hogy a módosuló településrendezési eszközök megvalósulásuk esetén nem ellentétesek a 2010. évben jóváhagyott településfejlesztési elvekkel.
A tervezett utca és telekszerkezet véleményezési anyagban megjelet változata többkörös belső egyezetés eredményeképpen jött létre, ahol az önkormányzat igényei szerint éppen a fenntarthatóság és megvalósíthatóság és gazdaságosság elvei érvényesülnek.
Fontos megjegyezni, hogy a kifogásolt Lke övezet területe nem jelenti a fejlesztési területen értelmezhető „városszélét”, hiszen a korábban is turisztikai fejlesztésre szánt területek a továbbiakban is megmaradnak.
A példaként felhozott külhoni lakóterület fejlesztések az ottani lakhatási és építési szokások korábban jellemző precendenseit mutatják be. Ezekben az esetekben a helyi illetve országos településfejlesztési hagyományokat tiszteletben tartó fejlesztő vélhetően éppen ezeket a helyi jogi, területi, építészeti sajátosságokat vette figyelembe a beépítések tervezésénél.
A magyarországi településfejlesztések esetében is érvényesek a helyi sajátosságok érvényesülései, Isaszeg esetében az önkormányzati döntés alapján az a településre jellemző sajátosság nyilvánult meg, hogy hagyományos köztulajdonú utcaszerkezet jöjjön létre, melyhez magány tulajdonú telkek csatlakozzanak, ahol a tulajdonosok a keretszabályozást betartva egyedileg dönthetnek a megvalósítandó épületek méretéről és építészeti megjelenéséről.
A konklúzióban megfogalmazottakra reagálva nyomatékosítjuk, hogy a fejlesztési döntések értékelése és a tervezői kompetenciák minősítése nem azonos véleménynyilvánítási kategória.
A kiegészítésként bemutatott fejlesztési alternatíva a település agglomerációban betöltött szerepétől és a helyi építési és telekhasználati sajátosságaiktól is idegen példa.
4. Dr Boldizsár Gábor észrevételeire adot válasz:
A tervezett településrendezési módosításokra vonatkozó észrevételek mottójának „ELFOGADHATÓSÁGÁRÓL, VÉGREHAJTHATÓSÁGÁRÓL és FENNTARTHATÓSÁGÁRÓL … KOCKÁZATOKRÓL” érvényesülésével teljes mértékben egyet értünk, melynek jogi kereteit a településrendezés szabályrendszere határozza meg (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről).
A fentiek figyelembevételével készült az előzetes véleményezési anyag, hogy a település döntéshozói megismerjék a települési partnerek véleményét és észrevételeit. Elfogadjuk az alátámasztottság indoklására vonatkozó észrevételeket, hiszen a csak címszavakban megfogalmazott tartalmi elemek (települési infrastruktúra, gazdaság, stb.) a korábbi tervelőzményeket nem ismerők számára nem adhatnak elegendő tájékoztatást a tárgykörben. Egy apró utánjárással a 2010. évben már jóváhagyott településfejlesztési tervet alátámasztó munkarészek áttanulmányozására is lehetőség lett volna.
A partnerek véleményére és észrevételeire adott válaszainkat összegezve, a legfontosabb rögzíteni, hogy a terület hasznosítási elképzelései már 2004. évben körvonalazódtak, amikor a jelen fejlesztéssel érintett terület belterületbe lett vonva az akkori önkormányzat döntésének megfelelően. Jelen módosítás során nem történik egyéb, mint a településrész hatályos szabályozási tervében meghatározott szabályozási elemeinek módosulásai az önkormányzat fejlesztési igényeinek megfelelően.
A tervezői válaszokat összeállította: Kovaterv Kft. (Ferencz László, Kovács Miklós)
Magyar Géza városi főépítész
Padányi József osztályvezető, Isaszegi Polgármesteri Hivatal
Kelt. 2021.03.31.
Tisztelt Tervezők, Főépítész Úr, Osztályvezető Úr, tisztelt Önkormányzat!
Köszönettel vettem válaszaikat a partnerségi egyeztetés keretében megfogalmazott kérdéseinkre! Köszönöm azokat a javításokat, amiket észrevételeink alapján eszközölnek a tervdokumentumban!
Mivel válaszaik több kérdésben nyitottak maradtak a további együttműködésre, szeretném megtenni viszont-válaszunkat, egységes szerkezetben azon viszont-válaszokkal, melyet a 86 isaszegi lakos által képviselt véleményre adtak, melynek kezdeményezője szintén én voltam:
I.
„A tervezési terület egyrészét érintően (az önkormányzati tulajdonú ingatlanok területe) rendelkezik az önkormányzat fejlesztési, ill. ingatlan hasznosítási szerződéssel, melyről az Önkormányzat adhat részletesebb tájékoztatást.”
Jelen levelemmel kérem, hogy ezen önkormányzati területekre vonatkozó ingatlanhasznosítási szerződés részleteit az Önkormányzati Tájékoztató soron következő számában vagy az Önkormányzat honlapján tegyék nyilvánossá, egyúttal kérem, hogy küldjék el azt a linket is, ahol mindez megtekinthető, mert kicsit nehezen igazodom el az Önkormányzat honlapján. Köszönöm! (Az 5 millió forintot meghaladó szerződések oldalon nincs fenn ez a szerződés: https://isaszeg.asp.lgov.hu/5-mft-ot-meghalado-szerzodesek)
„A Dányi úti fejlesztési terület beépítését a 2010. évtől hatályos településrendezési tervek is tartalmazzák, a jelenlegi tervváltozat csak a területfelhasználási és övezeti részletszabályokat módosítja. Ez azt jelenti hogy a hatályos tervdokumentumok is számolnak a területet érintő fejlesztések közúti forgalmat érintő hatásaival, melyek a 2010. évtől hatályos településfejlesztési terv kötelezően elkészítendő alátámasztó dokumentumait képezték.”
A 2010. évtől hatályos településfejlesztési terv kötelezően elkészítendő alátámasztó dokumentumai nem találhatóak meg az Önkormányzat honlapján, ahogy a HÉSZ sem. Kérem, hogy töltsék fel ezeket, hogy minden isaszegi lakos számára hozzáférhetőek és megismerhetőek legyenek. Köszönöm!
Mivel egyelőre nem ismerem ezeket az alátámasztó dokumentumokat, szeretnék arra vonatkozóan adatokat kapni, hogy:
– Az eddigi szabályozás mekkora lakosságszám növekedéssel számolt és ehhez képest a mostani változások mekkora lakosságszám növekedést prognosztizálnak?
– Az eddigi szabályozás mennyi család/háztartás-növekedéssel számolt és a most tervezett változás mennyi háztartásnövekedést prognosztizál?
– Az eddigi szabályozás mekkora gépkocsiszám növekedéssel számolt és a mostani változás mekkora gépkocsiszám-növekedést prognosztizál?
– Az eddigi szabályozás mekkora óvodás korú lakosságszám-növekedéssel számolt és a mostani tervek alapján –figyelembe véve a gazdasági környezetet, a családtámogatási rendszert – mekkora óvodáskorú lakosságszám növekedéssel számolnak a tervezett szabályozás megvalósulása esetén?
„A tervezett utcahálózat alkalmas a helyi tömegközlekedés lebonyolítására.”
Változatlanul az a kérdésünk, hogy a megnövekedő gépjárműforgalom lebonyolítására a már meglévő úthálózat (nem a tervezett), alkalmas-e, figyelembe véve a Damjanich Általános Iskola környékén, a körforgalom bevezetőjénél már most is napi szinten jelentkező dugókat a reggeli és délutáni csúcsidőszakban. Erre vonatkozó felmérés készült-e, ha igen, hol lehet hozzáférni?
„Az önkormányzati intézményrendszer szükséges fejlesztése és kapacitás feltöltése is megalapozta a lakóterületek fejlesztési döntéseit az önkormányzat részéről.”
– Az óvodai csoportok jelenleg +20%-os emeléssel működnek, így 30 fősek. Készült-e arra vonatkozó terv, hogyan látják majd el az ide betelepülni szándékozó családok gyermekeinek óvodai ellátását? Ezt a tervdokumentumot hol lehet megtekintetni?
II. Az online vélemény oldalon közzétett véleményekre adott válasz:
2.
„A jelenlegi TKR (településkép védelméről szóló rendelet) a település sokszínű arculatából adódóan ad lehetőséget és tág szabályozási keretet a településképi szempontok érvényesülésének. Megfontolgató és támogatható az a javaslat, hogy egy-egy újonnan beépülő terület egységesebb arculattal rendelkezzen. Az ehhez szükséges önkormányzati döntés megalapozása ugyancsak széleskörben vitára bocsájtott javaslat csomaggal lehetséges úgy, hogy a területen érintett ingatlan tulajdonosok érdekei sem sérüljenek.”
Köszönjük, hogy javaslatunkat megfontolandónak és támogathatónak tartják az újonnan beépülő terület egységesebb arculatának kialakítására! Kérjük, folytassák tovább a tervezést ezen javaslat kidolgozására.
Mi is úgy véljük, hogy egy ilyen önkormányzati döntéshez széles körben vitára bocsátott javaslatcsomag szükséges, ezért továbbra is azt a véleményt képviseljük, hogy jelen szabályozási terv módosítása során az Önkormányzat kezdeményezzen széles körű lakossági egyeztetést akár lakossági fórum, akár online platformon meghirdetett vagy papír alapú kérdőíves felmérés formájában. A véleményezés előtt szükségesnek tartjuk az előzetes tájékoztatást, majd a vélemény-nyilvánítási lehetőség figyelemfelkeltő módon való meghirdetését. A lakossági vélemények megtételére kellő időt kell hagyni, hogy mindenki számára legyen esély a vélemény megfogalmazására.
3.
„A Dányi úti fejlesztési területen tervezett szabályozási változások nem írnak elő ikerházas beépítést, hanem a település más részein is már megengedett egy telken belük kétlakás építését teszik lehetővé. Megfontolható a központtól távolodó lazább beépítés elve, azonban hosszútávú fejlődésben gondolkodva a teljes tervezési terület beépülésével kell számolni, ill. a városiasodás hatását figyelembevéve a területek beépítési sűrűségének koncentrálódásával is.”
A város hosszú távú fejlődési stratégiáját a város lakossága egészének kell kialakítania. Azt is, mit tekint fejlődésnek, mert ez a fogalom egész biztos, hogy nem mindenki számára jelenti ugyanazt. A város fejlődésére vonatkozóan szükségesnek tartjuk egy hosszútávú stratégia kidolgozását a város lakosságának tényleges, nem csak formális bevonásával. (Lásd az előző pontban adott viszontválaszt.) Ennek a tervezett szabályozásnak is ehhez a kialakításra kerülő stratégiához kellene igazodnia, amely választ adhat arra a kérdésre, hogy a központtól távolodva a lazább vagy a sűrűbb beépítés lenne-e a város lakóinak érdeke.
Azt a véleményt továbbra is fenntartjuk, hogy – bár lehetővé teszi a jelenlegi szabályozás –, Isaszegen nem jellemző az ikerházas beépítési mód. A megengedő szabályozást ebben a kérdésben nem tartjuk elégséges szabályozásnak, mert ezáltal a 800 nm-es telkek a valóságban már csak 400 nm-esek lesznek lakásonként, ami túlságosan sűrű beépítettséget eredményez ezen a „településképi szempontból látványérintett” területen.
5.
„A tervezett változás a terület (Lke övezet) fejlesztésének igényéből fakadt, ez azt jelenti, hogy az önkormányzati tuladonú területen előbb valósulhatnak meg ingatlanfejlesztő bevonásával a beépítések, mint a jelenleg is magán tulajdonú területen, ahol eddig sem valósult meg fejlesztés, habár a hatályos településrendezési eszközök lehetőséget biztosítottak hozzá több mint 10 éve!”
Mi is úgy látjuk, hogy az Isaszegen jelentkező beépítési igényeket a jelenlegi szabályozás alapján is ki lehet elégíteni, ezért nem tartjuk indokoltnak a tervezett változtatásokat. Az itt letelepedni szándékozó egy-egy család talál mind a jelenleg is lakott belterületen, mind a külterületi, farmgazdasági építési övezetben eladó telkeket, házakat, ahol az építési szándékát megvalósíthatja. Ezt a fajta, napjainkban is zajló lassú lakosságszám növekedést sokkal inkább le tudja követni a települési infrastruktúra néhány éven belül egészen bizonyosan jelentkező szükséges fejlesztése is, amire így van idő felkészülni.
Tisztelettel: Eto-Papp Beáta